A falak rejtett problémái: szigetelési hibák felismerése és orvoslása
Ha házat vásárolsz vagy felújítás előtt állsz, érdemes alaposan megvizsgálni a falak szigetelését. Fontos, hogy felismerd azokat a jeleket, amelyek az elégtelen vagy hiányzó szigetelésre utalnak. Ha ilyet tapasztalsz, nem kell megijedni – van megoldás utólagos szigetelésre is. A lényeg, hogy tudd, merre indulj el a tartós, hatékony megoldás felé. Egy jól kivitelezett külső szigeteléssel akár 70% hőenergiát is megtakaríthatsz. Segítek eligazodni, mire utalhatnak a falakon látható jelek, és hogyan érdemes nekilátni a javításnak.
Utólagos hőszigetelés – amikor a fal már nem tartja a meleget
Utólagos hőszigetelésre akkor van szükség, ha a vakolat megrepedt, sérült, vagy a fal vastagsága nem elegendő. Ilyenkor egy külső szigeteléssel akár 50–60% energiát is spórolhatsz, ha a két leggyakoribb megoldás közül a megfelelőt választod.
A homlokzati hőszigetelés két legelterjedtebb fajtája a hungarocell (dryvit) és a kőzetgyapot rendszer.
Hungarocell (Dryvit) szigetelés
A dryvit rendszer könnyű, jól alakítható hungarocelltáblákból áll. Ezek nem terhelik a falat, egyszerűen vághatók, és 4–10 cm vastagságban kaphatók. A táblákat ragasztással vagy dübelezéssel rögzítik, majd üvegszövet hálóval fedik le a teljes felületet. Ezután jön az alapvakolat, majd a kiválasztott, színezett vékonyvakolat. Az eredmény: esztétikus, tartós és hőmegtartó homlokzat.
Kőzetgyapot szigetelés
A kőzetgyapot alapvetően puhább anyag, ezért vakolhatóvá csak a sűrűbb, 150–180 kg/m³ változat teszi. Ez már kellően stabil, jól terhelhető, és kiválóan vakolható is. Emellett remek hangszigetelő: bonyolult szálszerkezetének és víztaszító tulajdonságának köszönhetően ideális választás lehet zajos utcafronton vagy társasházaknál is. A javasolt vastagsága 6–10 cm.
A falak vízszigetelése – ha vizesednek, beáznak vagy dohosodnak
A vízszigetelés már egy összetettebb feladat, és legtöbbször szakember bevonását igényli. Először meg kell határozni, mi okozza a nedvességet vagy beázást. Ha rosszul diagnosztizálod az okot, a javítás is csak ideiglenes lesz.
Biztosan láttál már olyan falat, ahol a vakolat mállik, penészfoltok jelennek meg, vagy salétromos kivirágzások látszanak. Ezek mind egyértelmű jelei annak, hogy a fal valahonnan nedvességet szív magába. Ha nem kezeljük időben, a levegő dohos lesz, és az egészségre is ártalmas környezet alakulhat ki.
A leggyakoribb okok, amiért vizesedhet a fal
Talajvíz, talajnedvesség: a földből felszivárgó víz alulról áztatja el a falat.
Talajpára: a talajból felszálló vízpára lecsapódik a szerkezeten, és benedvesíti azt.
Torlasztott víz: nem természetes talajvíz, hanem a vízzáró réteg felett összegyűlt csapadék.
Hálózati víz: csőtörés, szivárgás vagy padlófűtés-probléma okozta nedvesedés.
Pára: főként fürdőben és konyhában keletkezik, a lecsapódó gőz pedig folyamatosan nedvesíti a falakat.
Hogyan állapítható meg pontosan a probléma oka?
Ehhez többféle mérést kell elvégezni:
Falnedvesség-mérés
Páratartalom-mérés
Harmatpont-meghatározás
Falhőmérséklet-mérés
Infrakamerás vizsgálat a hőhidak kimutatásához
Fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a vizsgálatokat mindenképpen érdemes szakemberre bízni. A megfelelő műszerek és tapasztalat nélkül nehéz megkülönböztetni, hogy például tetőbeázásról, talajvizes felázásról vagy belső párásodásról van-e szó. Ha időben felismered a jeleket, és szakember segítségét kéred, hosszú távon nemcsak energiát, hanem rengeteg bosszúságot és költséget is megspórolhatsz.